A köszönetnyilvánítás a könyv azon része, amit csak a nagyon elhivatottak, illetve a megemlített személyek (néha még ők se) olvasnak. A tartalma száraz, tények felsorolása, hogy pontosan ki segített a könyv megírásában. Jómagam se térek el ettől a formulától. Így első sorban köszönöm a szüleimnek, akik lehetővé tették a létezésem, húgomnak, aki sose olvasta a kéziratot, öcsémnek, aki ugyan olvasta, de sose kommentálta, barátaimnak, ismerőseimnek, hogy hagytak időt az írásra, a szövegszerkesztőnek, ami lehetővé tette az elektronikussá tételt. Többek között köszönöm a kiadónak, a lektoroknak és minden minionjuknak, hogy kijavították azt a tömérdek helyesírási hibát, amit felhalmoztam. És végezetül (de nem utolsósorban) köszönöm az utca embereinek, akik szófordulataikkal, mondatfoszlányaikkal építgették, gyarapították a könyvet.
U. i.: Zárásként neked köszönöm, kedves olvasó, te, aki megvetted a könyvet, és idáig elolvastad ezt a cselekményt nem tartalmazó szakaszt. Kitartó vagy! Jár egy papírpacsi! Kitartásod jutalmául következzék a kaland! (Lapozz!)