Álmosan ásít az Éj, majd nyugovóra tér átadva helyét a mindig vidám Hajnalnak. A Hajnal lágy virgoncsággal keltegeti az alvó világot, de pajkos incselkedéseit kevesen fogadják.
Egyszer volt, hol nem, ott ahol a felhők véget érnek még azon is túl, ahol János bácsi káposztát árul, élt egyszer egy banya. Ennek a banyának volt egy szép szamara.